KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK:
IYENGAR JÓGA
1. Milyen tanítványi láncolattól vagy neves gurutól ered a jóga tradíció vagy irányzat?
Bellur Krishnamachar Sundararaja (B.K.S.) Iyengar (ejtsd „ájengár”) T. Krishnamacharya jógamester közvetlen tanítványa volt, az Iyengar jóga az ő tanítására épül. Iyengar 1936-ban, 18 évesen kezdett tanítani az indiai Pune-ban. Egyik legfőbb műve, a „Jóga új megvilágításban”, ma már klasszikusnak számít. Tanítása mélyen Patandzsáli ősi jóga szútráira épül. B.K.S. Iyengar jógagyakorlása és 70 éves oktatási tapasztalata felmérhetetlen újítást eredményezett a jógaművészet és tudomány területén.
2. Milyen típusú jóga, hová sorolható?
Az Iyengar jóga magáról B.K.S. Iyengarról kapta a nevét, habár nem ő nevezte el saját magáról, hanem korai tanítványai. Metódusa a hatha jógát követi, de írásaiban sokszor említi, hogy mind a karma, dzsána, bhakti jógához köthető.
3. Mióta van jelen Magyarországon ez a tradíció vagy irányzat?
Az irányzat kb. 2004. óta van jelen Magyarországon, azóta 25 okleveles Iyengar jóga oktató tartozik a Magyar Iyengar Jóga Szövetséghez.
4. Ki az itthoni legfőbb képviselője, guruja?
A nemzetközi szinten is az egyik legalaposabb képzés és vizsga alapján jelen pillanatban 25 okleveles Iyengar jóga oktató gyakorol és tanít Magyarországon, akik mind a Magyar Iyengar Jóga Szövetség tagjai. Az oklevelet évente meg kell újítani továbbképzéseken való részvétellel, illetve a vizsgarendszer hierarchiája biztosítja azt a minőséget, mellyel a tanítványok nap mint nap találkoznak az Iyengar jóga foglalkozáson. www.iyengar-
5. Mekkora hangsúlyt fektet az ászanákra, azon belül milyen mélyen (pl. anatómiailag)?
A metódus az ászanákon keresztül indul, de már kezdettől átszövi az „astanga jóga” mind a 8 ága: jáma, nijáma, ászana, pránajáma, prathjáhára, dhárana, dhjána és szamádhi. Az ászanákat alaposan, precízen és progresszív módon tanítja, kezdetben az ászanák formája a cél, azonban a pózok folyamatosan fejleszthetők egyre szabadabb légzést, csendesebb elmét és idegrendszert eredményezve. Az ászanákat egyfajta egyvonalúság mentén tanítja, a bizonyos testrészek meghatározott vonalak mentén való pozícionálása segíti a testet, hogy optimálisabb helyzetet nyerjen. A korrigált fizikai test lehetővé teszi a belső szervek igazítását és a légzés szabadabb áramlást, végső soron az idegrendszer elcsendesedését. Fontos, hogy a tanítványok az órákon folyamatos visszacsatolást, egyéni igazítást kapnak.
6. Mekkora hangsúlyt fektet a pránajámára, annak élettani hatásaira?
A pránajáma technikákat középhaladó szinten kezdi tanítani, mert az első lépés a „durva”, fizikai test megművelése és felfogása, ezt követi a pránajáma sokkal finomabb érzékelése. A test, a belső szervek és az idegrendszer az ászanák progresszív gyakorlása során készíthető fel a pránajáma finom munkájára.
7. Mekkora hangsúlyt fektet a relaxációra, meditációra?
A relaxáció minden gyakorlás része, az óra vége mindig Savászanával (halott póz) zárul. Az ászanák gyakorlása során is a Savászanában megnyugodott idegrendszert próbálja visszaidézni. Iyengar hangsúlyozza: módszere „meditáció akció közben” (meditation in action), tehát míg a mozgásszervek dolgoznak, az elme csendes és az agy relaxált állapotban van, a légzés folyamatos és nyugodt, a figyelem teljes mértékben befelé irányul.
8. Mekkora hangsúlyt fektet a guru-tanítvány kapcsolatra?
Jelentős hangsúlyt fektet a Guru-tanítvány kapcsolatra, a módszer szinte kizárólag oktatótól sajátítható el, a metódus ma is fejlődik és egyre gazdagabb. Ezt a gazdagságot lehetetlen könyvekbe foglalni, bár irodalma az egyik legjelentősebb a jóga terén. Az oktatóképzés is hierarchikus felépítésű, mellyel biztosítható az elmélyült „oktató-tanítvány” viszony, a folyamatos visszacsatolás és fejlődés. Az oklevelek különböző szintjei és bizonyos speciális területek mint pl. kismama jóga, gyerekjóga, terápiás foglalkozások meghatározott tapasztalathoz és oklevélszinthez való kötése is fontos része a rendszernek, így biztosítható a nemzetközi átjárhatóság, megbízhatóság és kölcsönös felelősség a tudás továbbadására és alkalmazására.
9. Mik az irányzat legfőbb céljai?
Az irányzat követi a jóga célját: „Cittas vrttti nirodah” azaz az elme hullámzásának csendesítését. Vallja, hogy az elme csak a test megművelésével együtt csendesíthető, ahol a test, az elme és a légzés kölcsönösen hat egymásra.
10. Követnek bármilyen előírásokat, szabályozó elveket (pl. jáma,nijáma, stb.)?
Az Iyengar metódus az „astanga jóga” 8 ágára épül, alapja az 5 jáma és az 5 nijáma. Iyengar kifejti, hogy a 8 ág folyamatosan összeköttetésben van egymással és alulról felfelé épül, tehát nem lehet csak az ászanákat gyakorolni, annak része a többi 7 ág is (jáma=a társadalomban élés etikája, nijáma=egyéni irányvonalak, ászana=testtartások, pránajáma=légzéstechnikák, prathjáhára=az érzékszervek visszavonása, dhárana=koncentráció, dhjána=meditáció és szamádhi=emelkedett tudatállapot).
11. Milyen hatásai vannak ennek a típusú jógának (testi, szellemi és lelki szinten)?
- erőnlétet, stabilitást, flexibilitást és koncentrációt eredményez;
- integrálja a jógafilozófiát és az ászánák gyakorlását;
- utat mutat, hogyan kezeljük a sérüléseket és a stresszt;
- esetenként segédeszközöket használ (pl. takaró, tégla, öv, szék), hogy az egyéni adottságoktól függetlenül mindenki egyformán részesüljön a jóga jótékony hatásából és hogy a pózokat hosszabb ideig kitartva további hatások kerüljenek előtérbe
- biztonságos és szisztematikus fejlődést biztosít;
- a foglalkozásokon egyéni javítás és visszacsatolás történik
12. Mit mondana annak, aki életében először próbálja ki ezt a típusú jógát? Kiknek ajánlaná?
Mindenkinek, akit érdekel a jóga és szeretné a testet egészségesen, az elmét csendesen, élesen és éberen tartani. Kortól, nemtől függetlenül bármikor elkezdhető.